SZELLEMI KULTÚRÁLIS ÖRÖKSÉG

Az UNESCO reprezentatív szellemi örökség listáján Szlovákia 4 bejegyzéssel szerepel. Elsőként került fel a listára 2008-ban a fujara, mint az ország jellegzetes hangszere és a fujarán játszott zene. Öt évig szólóban szólt, egészen addig, míg 2013-ban csatlakozott hozzá a terhelyi (Terchová) népzene. További két évvel később, 2015-ben egy újabb, a zenéhez kötődő tárgy került fel a listára, mégpedig a duda és a dudás kultúra.   Az eddig utolsó bejegyzés a szlovákiai hagyományos bábjátszást örökíti meg és 2016-ból való.

A fujara és a fujarán játszott zene

Ha a szlovákiai természetről, az itt élő emberek keze munkájáról, kézművességéről nézegetünk gyönyörű felvételeket, talán nincs is más zenei aláfestés a fujara átható, mélyen zengő hangján kívül, ami autentikusabban szólna. A fujara egy rendkívül hosszú síp, amelyen három lyuk található. A hangszer két részből áll, egy szélesebb, legfeljebb 2 méter hosszú síp és 50-80 centiméteres síp. A régi időktől kezdve főként a közép-szlovákiai pásztorok szólaltatták meg. Nemcsak népi hangszer, hanem történelmi és egyedien kidolgozott művészeti tárgy is egyben. A fujara hangja búgó, könnyed, elengedhetetlenül hozzátartozik Szlovákia színességéhez.

A terhelyi népzene

Terhely község Közép-Szlovákia északi részén fekszik, és amellett, hogy a szlovák nemzeti hős Juraj Jánošík szülőhelye, egyúttal a hagyományos népi kultúra, a népszokások és a folklór szinonimája. A szellemi világörökség listáján szereplő bejegyzés az itt megtalálható jellegzetes népzenét örökíti meg. A vonós hangszereken előadott ritmikus, táncba hívó dallamokat kisebb létszámú, vokális és hangszeres csoportok szólaltatják meg. A terhelyi folklórcsoportok fellépése gyakran hozzátartozik különféle fesztiválok műsorához is, ezek közül a legismertebb a Jánosík-napok Nemzetközi Népművészeti Fesztivál.  A hagyományos, szájról-szájra örökített népzenei kultúra a terhelyi és környékbeli lakosság büszkesége és egyfajta védjegye is egyben.

A duda és a dudás kultúra

A duda (gajdy) a hagyományos népzenei hangszerek jellegzetes képviselője, több száz, de akár ezer ismert. Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listáján nemcsak a hangszer, hanem a dudás kultúra is szerepel, beleértve a különleges, síppal ellátott bőrzsák előállításához és megszólaltatásához kötődő tevékenységeket. A dudás kultúra főként a Szlovákia területén dolgozó földművesek és pásztorok régi hagyományait jelenti, gyökerei egészen a XIV. századra nyúlnak vissza. A szlovákiai dudás kultúra megőrzését, terjesztését és fejlesztését egy erre specializálódott céh is segíti. A szlovák dudások céhe jelenleg megközelítőleg 40 olyan térséget tart nyilván, ahol a mai napig fennmaradt a dudások hagyománya.

Hagyományos bábjátszás Szlovákiában

A bábszínház Szlovákiában nem csupán művészet vagy színházi műfaj. Teret nyújt egyben a különféle világnézetek kifejeződésének és mivel középpontjában leginkább a gyermekek állnak, az erkölcsi normák átörökítésében, az oktatásban és a nevelésben is szerepe van. A bábszínház a szlovákiai színházi és irodalmi hagyományok szerves része. A hagyományos bábok fából készültek, mozgatásukat különféle technikákkal teszik lehetővé. A bábjátszás eredetileg családokhoz, dinasztiákhoz kötődött, ahol az egymást követő nemzedékek egymásnak adták át a mesterség csínját-bínját.

OSSZA MEG!

Nézze meg, mások hogyan beszélnek Kassa régióról az TripAdvisor.

TripAdvisor: Olvassa el véleményeit, hasonlítsa össze az árakat és foglaljon le.