Szent Miklós-templom
A „Kárpáti hajlat szlovákiai részének fatemplomai” c. UNESCO bejegyzés legkeletebbre fekvő képviselője.
Egyedülálló helyszín, a nyugalom szigete, ahol a kis templom árnyékában, a természet megkapó hátterében, belemerülhetünk az élet értelmét feszegető gondolatokba.
A belső tér domináns eleme az ötsoros barokk ikonosztáz. Az ikonosztáz a keleti rítusú székesegyházak központja, amely építészeti és szakrális szempontból egyaránt határt képez a templom két része, a szentély (amely az Istené) és a hajó (ahol a hívők ülnek) között.
Az oroszsebesi ikonosztáz első, fő sorában az Istenszülő Hodegetriát, Jézust mint tanítót, Szent Miklóst és Szent Paraskevát láthajuk. Az épület kisebb mérete miatt az ikonosztáz rendhagyó módon túlnyúlik az oldalsó falakra, sőt a mennyezetre is. A szentélyben a Keresztrefeszítésről szóló értékes ikon látható.
A három részre osztott épület alaprajzát egymás mögé sorakozó négyzetek alkotják, egy szentélyből, egy hajóból és egy toronyból áll. Maga a szerkezet nincs ellátva külső burkolattal, a védelmét egy túlnyúló zsindelytetővel oldották meg. A templom rendkívül szerény benyomást kelt. Az egyetlen hangsúlyosabb díszítőelem a harangtorony befejezése, de még az sem közelíti meg a Kárpátok területén fellelhető görög-katolikus fatemplomok jellemző díszítettségét.
Az oroszsebesi kis templom a keleti országrész képzeletbeli háromszögében található látnivalók legszebbje. A Szent Miklós templomon kívül ezen a kis területen egy másik görög-katolikus templomot is meglátogathatunk Éralján (nemzeti műemlék), autóval, kerékpáron vagy gyalogosan, illetve kiváló célpont még az ún. Vadászfalvi travertínó, a vadászfalvi bányató a különleges, „megkövesedett“ bálnával.
OSSZA MEG!